Magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Kutatási területe a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers. Doktori disszertációját a tibeti verselmélet kérdéseiből írta.

Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Verselméleti kérdésekkel foglalkozó munkái a nyugati versformák és a tibeti költészet formai sajátosságait vizsgálják, tartalmilag a kétféle világszemlélet és az ezeknek megfelelő életvezetési formák különbözőségeit írják le. Magyarul először az ő munkáiból ismerhette meg az olvasóközönség Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma költészetét és a tibeti népköltészetet.

1975-től tudományos ismeretterjesztő műsorokat szerkesztett a Magyar Rádióban. 1992-től a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője volt. Műsorai (A Kelet kapujában, Keleti Társalgó) a Távol-Kelet kultúráit mutatták be a szélesebb közönségnek. Ugyancsak e célt szolgálják közreműködései a különböző televíziós csatornák műsoraiban. Könyvei, publikációi túlnyomó része is az érdeklődő nagyközönséget szólítja meg.

Tudományos kutatásainak eredményeiből több egyetemen és főiskolán tart kurzusokat.